Már 5 éve! —Mementó: a vörösiszap-tragédia mozdulatlan emlékei

Öt évvel ezelőtt szakadt át a gát az ajkai vörösziszap-tározónál, és egymillió köbméternyi mérgező iszap öntötte el a környező településeket. Kolontár és Devecser életét kettévágta az ár. Tíz ember meghalt, házak százai váltak lakhatatlanná az elmúlt évtizedek legsúlyosabb ipari katasztrófájában.

A legtöbb lakónak csupán percei voltak arra, hogy elhagyja otthonát, és sokan közülük sosem tértek vissza korábbi életükhöz. Nem volt hová. A házakban hagyott holmikat két méter magasan belepte az iszap, a környező földeket negyven négyzetkilométeren tarolta le az ár, apokaliptikus tájat, kihalt vidéket hagyva hátra.

A tragédiát követő napokban sokkoló képek járták be a világot az iszappal elöntött utcákról és az életük maradványait mentő áldozatokról, Kollányi Péter fotói viszont tragédia csendes oldalát mutatják be: a pusztítás nyomain keresztül láthatjuk megelevenedni a tragédiát.

Péter hónapokig járta a vörösre festett vidéket, és olyan képeket készített, amiken nincsenek emberek, nem látjuk az iszapból kimentett állatokat, és azokat sem, akik megfeszített munkával dolgoztak, hogy a környéken egyáltalán elkezdődhessen a romok eltakarítása. A mozgás és az élet teljes hiánya viszont a tragédia súlyát erősítik. Ezek a fotók évtizedek múlva is mozdulatlan emlékei lesznek a borzalmas pusztításnak.

A képekből fotókönyv készült a Robert Capa Központ közreműködésével a tragédia ötödik évfordulója alkalmából. A Memento című album limitált kiadásban kapható októbertől.

 

 

Forrás: http://index.hu/nagykep/2015/10/04/kollanyi_peter_memento_vorosiszap/

 

Kategória: Nincs kategorizálva | Hozzászólás most!

Eladták a Mal-t

Sikerrel zárult a felszámolási eljárás alatt álló Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. eszközeinek értékesítésére a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. által kiírt pályázat – értesült a Veszprém Megyei Napló online kiadása, a veol.hu.

A cégközlönyben idén júliusban megjelent pályázati felhívásban 17 milliárd forintos nettó áron hirdették meg az ajkai gyár vagyonelemeit, az írásos vételi ajánlatokat a felszámolónak 45 napig lehetett benyújtani.

veol.hu oldalon szerdán megjelent cikk szerint a szeptember 1-jén zárult pályázatra nyolc ajánlat érkezett, azonban a vegyipari technológiára csak egy pályázó jelentkezett. Szegőné Kemerle Judit, az NRN felszámolóbiztosa a Naplónak elmondta: az ajkai üzem technológiai berendezéseit egy projektcég, az IC Profil Kft. vásárolhatja meg, a szerződéskötésre év végéig sor kerül. A cég a teljes ajkai vertikumra adott be ajánlatot, melyet a felszámoló NRN Kft. elfogadott. Az ajkai gyártelep közvetlenül és közvetve 500 ember foglalkoztatását teszi lehetővé.

Elfogadta a felszámoló a már évek óta nem működő Alufém-egységre a győri Lendinvest Kft. pályázatát is, a cég az újraindítással 30 embernek ad munkalehetőséget.

A veol.hu szerint a Mal Zrt. értékesítésével lezárul egy 70 éves folyamat az ajkai gyártelep életében, ahol először az alumínium kohászat szűnt meg, majd a gazdaságosan kitermelhető hazai bauxitvagyon kimerülése és az oldás során keletkező vörösiszap elhelyezésének megoldatlansága miatt a bauxit feldolgozás fejeződött be 2013 júliusában. A felszámolás alatt sikerült megvalósítani a már évekkel ezelőtt eltervezett technológiaváltást, megteremtve ezzel az ajkai timföldgyár megmaradásának lehetőségét. A kormány célja, mely a stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté nyilvánítást indokolta, a munkahelyek megtartása, ezzel teljesül – olvasható a cikkben.

Az ajkai timföldgyár felszámolását még 2013. február 27-én rendelte el a Veszprémi Törvényszék, a cég irányítását akkor állami vagyonfelügyelő vette át.

A kormány 2012-ben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a céget, a törvény alapján a 100 százalékos állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. képviselője látja el a vagyonfelügyeletet, biztosítva a termelés folyamatosságát is.

Forrás: HVG

Kategória: Nincs kategorizálva | Hozzászólás most!

Iszapömlés – Csendes megemlékezések a vörösiszap-katasztrófa harmadik évfordulóján

Iszapömlés – Csendes megemlékezések a vörösiszap-katasztrófa harmadik évfordulóján

© Fotó: http://www.ingatlaninfo.biz/

Veszprém, 2013. október 4., péntek (MTI) – Ma van a vörösiszap-katasztrófa harmadik évfordulója, az érintett települések csendes megemlékezést, fáklyás felvonulást tartanak.

Három éve, 2010. október 4-én Ajka közelében, Kolontár községnél átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára X-es zagytározójának gátja, és a kizúduló több mint egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, több mint kétszázan megsérültek.

Kolontáron ma csendes megemlékezést rendeznek: szentmisét tartanak, majd a polgármester mond beszédet, amelyet fáklyás felvonulás követ.

Devecserben nyolctól délután öt óráig be lehet járni azokat az intézményeket, épületeket, amelyeket a katasztrófa után hoztak létre vagy újítottak fel. A Rotary-házban és a katolikus templomban Makovecz Imre építész grafikáiból nyílik időszaki kiállítás (az ő tervei alapján építették meg Kolontáron és Devecserben a vörösiszap-károsultak új házait), a várkerti sportpályán pedig a tankerület diákjai versengenek. A Makovecz parkban beszédek hangzanak el, az Újjászületés kápolnájánál pedig ökumenikus istentisztelet lesz. Este fáklyás felvonulás indul a Makovecz parkból az emlékparkba, az emlékezés napjának programja vízi fényjátékkal zárul.

Somlóvásárhelyen nem tartanak külön megemlékezést, az ott lakók a devecseri programokhoz csatlakoznak.

http://www.haon.hu

 

Kategória: Évforduló | Hozzászólás most!

Iszapömlés – Máig nem dolgozták fel teljesen a vörösiszap-katasztrófát az emberek

Illusztráció

Illusztráció – © Fotó: Tomas Benedikovic

Devecser/Kolontár/Somlóvásárhely, 2013. október 3., csütörtök (MTI) – A vörösiszap-katasztrófa okozta traumát máig nem sikerült teljesen feldolgozniuk az embereknek – mondták az érintett települések polgármesterei az MTI-nek az iszapömlés harmadik évfordulója alkalmából.

Három éve, 2010. október 4-én történt Magyarország legsúlyosabb ipari és ökológiai katasztrófája. Ajka közelében, Kolontár községnél átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára X-es zagytározójának gátja, és a kizúduló több mint egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, több mint kétszázan megsérültek. A folyékony vörösiszap mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, a többségüket le kellett bontani. A ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár csaknem egymilliárd forintot tett ki.

A legnagyobb trauma az időseket érte, és nemcsak azokat, akik kárt szenvedtek el – mondta Devecser polgármestere, Toldi Tamás (Fidesz-KDNP) az MTI-nek.

A várost az is érzékenyen érintette, hogy a katasztrófa után több száz, többségében szakképzett ember hagyta el Devecsert – tette hozzá.

A polgármester véleménye szerint a kormány példát mutatott, hogy miként kell egy katasztrófát kezelni. Mindenki, aki vállalta a feltételeket, részesült a kárenyhítésből, új otthonhoz jutott, és elveszett javait is pótolhatta – mondta.

A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították-fordítják. Az otthonukat elveszítő emberek új vagy használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült.

Toldi Tamás szerint jó döntésnek bizonyult, hogy a kármentő alapban összegyűlt pénzt nem segélyekre, hanem fejlesztésekre fordították, mintegy 1,4 milliárd forintot költhettek a város fejlesztésére.

Kiemelte: büszkék rá, hogy idén Devecser visszakapta járási székhely státuszát, és több hivatal “visszaköltözik” a városba, és idén szeptembertől szakképző iskolát indíthattak.

Sokat jelent a város fejődésében, hogy megkapták a szabad vállalkozói zóna besorolást, így azok a cégek, amelyek a vasút és a 8-as út mellett kialakított 30 hektáros vállalkozói területre települnek, több kedvezményt kapnak.

A tragédiát ennek ellenére nem felejtették el a devecseriek, a mai napig nem dolgozták fel teljesen, pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy pszichológusa is segíti őket ebben – foglalta össze Toldi Tamás.

Tili Károly, Kolontár független polgármestere az újjáépítést felelevenítve elmondta: a kárenyhítés és a lakhatás biztosítása után a település helyreállítása következett, az infrastruktúra javítása. Elkészült a település szennyvízcsatorna-beruházása, ami sokat jelent egy ekkora falunak. Folyamatban van – Devecserrel konzorciumban – az egész Kolontárt érintő belvíz-elvezetési projekt megvalósítása.

Véleménye szerint Kolontáron mindenki másképp éli meg a katasztrófát: aki elveszítette hozzátartozóját, ezzel soha nem tud megbékélni, akinek anyagi kára volt, valamivel könnyebben birkózik meg a történtekkel.

Az új lakóparkban a lakók nagy része belakta házát, de akad, aki nem teljesen elégedett, hiszen az évtizedek alatt kialakított és megszokott környezetet nem lehet visszaadni az új otthonnal – mondta a polgármester.

A vörösiszap-katasztrófa ügyében folyamatban lévő büntetőperről azt mondta: az embereknek megnyugvást hozna, ha kiderülne, ki a felelős a tragédiáért.

A katasztrófa ügyében az ügyészség halált előidéző gondatlan és nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat a Mal Zrt. 15 munkavállalója – köztük volt és jelenlegi vezetői – ellen. A per tavaly szeptember 24-én kezdődött a Veszprémi Törvényszéken.

Marton László (Fidesz-KDNP), Somlóvásárhely polgármestere az MTI-nek azt mondta: mivel a településen nem volt haláleset, az emberek könnyebben feldolgozták a tragédiát.

A kármentő alap segítségével szerették volna megvalósítani a szennyvízberuházást, ez nem sikerült, de felújíthatták az iskola sportpályája, utcákat, az iskola épületét és a múzeum tetőszerkezetét, így a polgármester elégedett a településre juttatott fejlesztési forrásokkal.

http://www.haon.hu

 

Kategória: Évforduló | Hozzászólás most!

Nem baleset történt!

Távirtásunk….Felrobbantották a vörösiszap tárolót Kolontárnál – nem baleset történt

http://youtu.be/aHv2nFYV_xQ

Érdekes hogy a nagy hatalmak milyen alattomos módon próbálnak haladni…TI MIT GONDOLTOK ?
Felrobbantották a vörösiszap tárolót Kolontárnál – nem baleset történt…

http://dezbox.hu/box/5778

Kategória: Vörösiszap | Hozzászólás most!

Vörösiszap után szabadon (képgalériával)

Emlékpark állít mementót az áldozatoknak és a tragédiának. A felelősök a mai napig nem bűnhődnek tettükért, a kormány önpropagandát kerekített a megemlékezésből.

Az egy évvel ezelőtti tragédiára emlékeztek a vörösiszap-katasztrófa sújtotta településeken. Kolontáron emlékhelyet avattak, Devecserben emlékpark állít mementót az áldozatoknak és a szörnyűségnek. A katasztrófa tíz emberéletet követelt, több mint 150-en sérültek meg Kolontáron, Devecseren és Somlóvásárhelyen. A megemlékezésen jelent volt Kepli Lajos és Ferenczi Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselői is.

Kepli Lajos és Ferenczi Gábor

A tragédia – ahogyan Tili Károly, Kolontár polgármestere fogalmazott – örökre beíródott a település történetébe. Nemcsak a településébe, hanem Magyarország katasztrófái közé is.

Ám ez a tragédia más, mint a természet egyéb csapásai. Itt az emberi mulasztás és a kapzsiság – ahogyan ez a nyúli vállalkozók állította emléktáblán is olvasható – okozott halált és szenvedést. Kepli Lajos, az Országgyűlés vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottságának elnöke, a Jobbik parlamenti képviselője közleményében két felháborító dologra hívta fel a figyelmet. A kormány önpropagandára használta fel a megemlékezést, ráadásul Pintér Sándor belügyminiszter Devecserben az emlékpark átadó ünnepségén kitüntette az Orbán-kormány nevében azt a Szépvölgyi Jánost, akinek szakvéleménye alapján a vörösiszapot nem veszélyes hulladéknak sorolták be, így a tározókat sem nyilvánították veszélyes létesítménnyé.

Tökéletes öngól.

Pintér Sándor és Hende Csaba

A közvéleményt viszont emellett egy másik fontos tény is foglalkoztatja: miért nincsenek börtönben az emberéleteket követelő, egyéni sorsokat tönkretevő katasztrófa felelősei?

Miért nyilatkozhatnak a MAL Zrt. vezetői nagy mellénnyel, miért hívhatnak fel telefonon országgyűlési képviselőket, jelen esetben Kepli Lajost és miért vonhatják kérdőre amiatt, hogy az iszaptározó esetleges robbantásáról szóló szakértői jelentést nyilvánosságra hozta?

Belépni tilos! - MAL Zrt

Magyarországon tényleg mindent lehet.

Természetesen a cégre kiszabott több mint 135 milliárd forint bírság elrettentő lehet a többi vállalat felé, ám az emberi életeket, a szétrombolt otthonokat nem adja vissza.

Megnyugvás és igazságtétel akkor lesz, ha a felelősök a bíróságon mondják majd, hogyan is működik az ő világuk, ahol a pénz mindenek felett áll, az emberélet pedig mellékes kis tényező. A bíróság pedig majd ezt az egyéni felfogást meglehetősen hosszú meditációkra lehetőséget adó börtönévekkel díjazza majd.

A híres sci-fi sorozat, az X-akták alcíme volt, hogy az igazság odaát van. Ez esetben szeretném remélni, hogy most ideát is lesz.

Áldozatok névsora

Emlékpark

Emléktábla

Romokban álló házh

Tönkrement kamera a múzeumban

barikad.hu

Kategória: Évforduló | Hozzászólás most!

Vörösiszap után: miért kell öt évig vizsgálni az embereket?

Az egy éve történt vörösiszap-katasztrófa után a lakosság egészségi állapotát szinte azonnal elkezdték figyelni, a kontrollvizsgálatok pedig azóta is folyamatosak, sőt, öt évig ismétlik majd ezeket. Az érintett lakosokat az e célra létrehozott szűrőközpontba hívják be időközönként az orvosok. Minderre azért van szükség, mert nem zárható ki a későbbi egészségkárosodás sem.

“Fogalmunk nem volt, mi ez, azt sem értettük, miért mossák le rólunk hideg vízzel az iszapot” – mesélt egy idős devecseri lakos, aki szomszédja lélekjelenlétének köszönheti, hogy túlélte az egy évvel ezelőtti iszapkatasztrófát. Égési sérülései miatt kórházba került, a segítséget nyújtó szomszéd pedig annyira megégett, hogy bőrátültetésre szorul. Sokan életük végéig viselni fogják a hegeket, amelyeket a maró anyag okozott.

A kormány még tavaly novemberben vállalta, hogy a következő öt évben kontrollvizsgálatokkal követik a vörösiszappal valamilyen formában érintkezők egészségi állapotát. A térségben lakókat és a mentésben, védekezésben részt vevőket félévente-évente vetik alá egészségügyi szűréseknek. A többnyire vizelet- és májvizsgálatot, mellkasröntgent és légzésfunkciót magába foglaló kontrollokra azért van szükség, mert nem lehet kizárni a későbbi egészségkárosodást.

Az átvilágítás első köre még júniusban lezárult – ahogy erről Göndöcs Zsigmond, az ajkai térség egészségügyi ellátásáért felelős államtitkári megbízott be is számolt. Az adott időszakban majdnem 3 ezer ellenőrzést végeztek el a lakosság körében, ám sem a labor-, sem a szakorvosi vizsgálatok eredményei nem mutatnak hosszan ható egészségkárosító hatást. Az eddigi szűrési eredmények összehasonlítási alapot nyújtanak a további vizsgálatokhoz, ugyanis a már ellenőrzött betegek is újabb szakorvosi és laborvizsgálatokon vesznek részt.

A klinikai laborvizsgálatok mellett végeznek például EKG-mérést, mellkasröntgent, légzésfunkciós vizsgálatot, belgyógyászati, illetve tüdőgyógyászati szakorvosi, illetve gyermekgyógyászati vizsgálatot. Továbbá lehetőség van szemészeti, fül-orr-gégészeti, sebészeti és nőgyógyászati ellenőrzésekre is. A szülők kérésére egy ideje a gyermekek nehézfémterhelését is vizsgálják. (Pedig korábban az ÁNTSZ, illetve az MTA szakértői által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a devecseri és a kolontári lakosok nehézfémterheltsége semmivel sem magasabb, mint egy átlagos magyar polgáré.)

A legtöbb ember a ráktól félt. “Így vállaljunk gyereket, ha kihozom levegőzni, ebbe fog belerákosodni” – panaszolta egy lakos a hvg.hu-nak a vörösiszap takarítása közben. Mások arról beszéltek, hogy soha többet nem akarnak visszaköltözni házaikba. “Van egy lányom, aki hat évig rákbeteg volt, vele ide nem jövünk vissza” – szögezte le keserűen a devecseri lakos.

Az Országos Onkológiai Intézet munkatársai a rákkockázatot is figyelték és figyelik az érintetteknél. Több mint ötven embernél – akik közvetlenül érintkeztek a maró lúggal – végeztek vizsgálatokat, hogy kiderítsék, látható-e bármiféle génmutáció, amely rákos sejtburjánzásra utalna. Kiderült, az érintettek genotoxikus terhelése semmivel sem magasabb, mint például az ország más részén élő lakosé. Azirányú vizsgálat is történt az MTA szakembereinek köszönhetően, hogy a kiömlött vörösiszap sugárzási szempontból teljesen veszélytelen volt.

Felső légúti panaszok: túl nagy részecskék

“A térségben a katasztrófa óta folyamatosan mérik a szálló por koncentrációját – több mérőállomás adatait figyelembe véve naponta készítenek jelentést, amelyet továbbítanak az ÁNTSZ-nek” – mondta el a hvg.hu-nak Nagy Zoltán, a szűrőközpont vezetője. Megfigyelték ugyanakkor, hogy a felső légúti panaszok időszakosan gyakoribbak lettek, de ez az ország más területein is tetten érhető volt. A porszennyezés mértéke nőtt ugyan, de a szálló por koncentrációja nem haladja meg a veszélyes mértéket. Az időszakos határérték-túllépések nagyjából megegyeznek például a budapesti levegő értékeivel.

Fotó: Stiller Ákos

Mivel a vörösiszap mérgező vegyi anyagokat tartalmazott, elkezdték nézni a megszáradó iszapból felszabaduló por egészségkárosító hatását. Az ezzel kapcsolatos jelentések szerint a vörösiszap-áradat utáni levegő még annyira sem ártalmas az egészségre, mint például a városi légszennyezésből származó szállópor. Az Environmental Science & Technology című folyóiratban publikált tanulmány például azt a vizsgálatot ismertette, amelyben a kutatók elemezték a vörösiszapból származó por részecskéinek fizikai tulajdonságait, és megállapították, hogy a részecskék átmérője túl nagy volt ahhoz, hogy a tüdő mélyebb rétegeibe jussanak, ahol igazán nagy kárt tudnának okozni. A vörösiszapból származó por belélegzése légúti irritációt és köhögést okozhatott, de nem növelte a súlyosabb betegségek kialakulásának kockázatát.

WHO-jelentés rögtön a katasztrófa után

A katasztrófa után az egészségügyi világszervezet (WHO) is elkészítette jelentését, amelyben kitértek a mentési és helyreállítási munkák – körülbelül 4 ezren vettek részt, önkéntesek is – során elszenvedett egészségügyi hatásokra, a lúgos ár levonulása után tapasztaltakra, de még a katasztrófa pszichológiai hatására is.

Fotó: Stiller Ákos

A közvetlen hatások súlyosak voltak, de lokalizáltan jelentkeztek: a 10 halálos áldozaton túl több mint 265-en megsérültek. A halálesetekért és a sérülésekért is leginkább a vörösiszap magas, a bőrre és a szemre maró hatást gyakorló (12 feletti) pH-értéke által okozott súlyos sérülések és kémiai eredetű égési sebek miatt következtek be. Azok, akik részt vettek a mentésben, leginkább kisebb sérüléseket szenvedtek el – a takarító csapatok ugyanis maszkban, vegyvédelmi ruhákban járták a várost –, illetve a nyálkahártya irritációja miatt fordultak orvoshoz.

A hvg.hu videósai többször jártak a helyszínen, az ott élők pedig hetekkel később is arról beszéltek, ha tehetnék, akkor sem felejthetik el a szörnyűségeket, az égési sérülések után maradt hegek amúgy is életük végéig emlékeztetni fogják őket a történtekre. “Az élő hús rohadt le rólunk, bűzlöttünk” – mesélt kameránk előtt saját és felesége fájdalmairól egy fiatalember.

A katasztrófának pszichológiai hatásai is voltak. A közösség egyes tagjai stresszről, szorongásról, veszteségérzésről és poszttraumás stresszről számoltak be – különösen azok, akiket kitelepítettek, akiket személyes és családi veszteség ért, illetve akik elvesztették otthonukat és ingóságaikat vagy kár érte őket. A helyszínen specializált krízishelyzeti beavatkozó csoportot állítottak fel annak érdekében, hogy pszichológiai támogatást nyújtson; e támogatásra rövid és közepes távon is szükség lehet.

hvg.hu

Kategória: Évforduló | Hozzászólás most!

Iszapömlés: mennyiért segített a Vöröskereszt?

Eddig mintegy 400 millió forint értékben nyújtott segítséget az egy évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa sújtotta területen a Magyar Vöröskereszt.

Az összeg

A szervezet munkatársai és az önkéntesek élelmiszer- és tisztítószer csomagokat, védőfelszereléseket, tűzifát osztanak, pótolják az ingóságokat, felújítanak, segédkeznek a lakóházak vásárlásánál és a melléképületek felépítésében. A Vöröskereszt katasztrófaszámláján összegyűlt 400 millió forintos adományából gazdálkodott, amelyből 206 millió forint a 1749-es segélyvonal segítségével gyűlt össze – tudatta a szervezet az MTI-vel.

A Vöröskereszt Veszprém megyei és budapesti kollégái már a katasztrófa első napján a helyszínre érkeztek, hogy részt vegyenek a segítségnyújtásban. A mentési munkálatok mellett gyorssegélyt is juttattak a területre, amely a mindennapi élethez szükséges élelmiszereket, ásványvizet, tisztító-és tisztálkodási szereket és védőfelszerelést tartalmazta.

Ezzel párhuzamosan folyamatosan biztosították a szervezethez beérkező adományok gyűjtésének és kiosztásának feltételeit. Tavaly október óta 17 ezer élelmiszer-, 14 ezer vegyi áru csomagot, több mint 130 ezer ásványvizet osztottak ki Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely településen. Ennek összértéke 180 millió forint volt.

Kielemelten kezelik

Az ingóságok pótlása kiemelt helyet kapott a segítségnyújtásban, a szervezet több mint 2500 háztartási gépet vásárolt a rászoruló családoknak.

A segítők mindezek mellett részt vettek a vörösiszap-károsult családok házainak felújításában, a devecseri általános iskola felújítási munkálataiban és tizenegy család házvásárlását is segítették. Ezekre a célokra közel 80 millió forintot fordítottak.

A tél beálltáig még öt család számára könnyűszerkezetes melléképületek építését oldja meg a szervezet, valamint a kerti munkához szükséges eszközöket kapnak a vörösiszap-károsult családok.

Szoros együttműködésben

“A Magyar Vöröskereszt önkéntesei és munkatársai szoros együttműködésben dolgoztak a helyi önkormányzatokkal és a területen tevékenykedő segélyszervezetekkel, így megfelelő módon és gyorsan tudtunk reagálni a felmerült szükségletekre” – fogalmazott Habsburg György, a segélyszervezet elnöke.

“Köszönet minden adományozónak, akik az árvíz után ismét bizalommal fordultak a Magyar Vöröskereszthez és pénzbeli, tárgyi adományt ajánlottak fel, ezzel segítve a kárterületen végzett munkánkat” – tette hozzá.

A humanitárius szervezet devecseri segélyművelete december 31-én fejeződik be.

hirextra.hu

Kategória: Évforduló | Hozzászólás most!

Egy éve történt az iszapkatasztrófa

Illés Zoltán az Echo Televízió Napi aktuális című műsorában elmondta, hogy a munkálatok még zajlanak a vörösiszap sújtotta településeken, de az élővilág rehabilitációja még hosszú évtizedeket vehet igénybe.

A katasztrófa felelőseit meg kell nevezni és meg kell büntetni, ezzel tartozunk az áldozatoknak, az itt élőknek valamint az igazságnak. Ezt Kontrát Károly belügyi államtitkár jelentette ki Kolontáron, a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Devecseren Pintér Sándor hozzátette: a kormány teljesítette az ígéretét és a nemzeti összefogás meghozta eredményét.

A belügyminiszter kiemelte: kevesebb mint egy év alatt újjáépült a katasztrófa által sújtott terület és környezete, a károsult családok új házakba költözhettek. Magyarország példát mutatott a világnak szolidaritásból – tette hozzá a politikus.

Illés Zoltán az Echo televízió Napi aktuális című műsorában elmondta, hogy a munkálatok még zajlanak a vörösiszap sújtotta településeken, az élővilág rehabilitációja még hosszú évtizedeket vehet igénybe. A környezetügyért felelős államtitkár hozzátette: új törvénytervezeten dolgoznak, amely kötelezné a hasonló cégeket magasabb biztosítási összeg megkötésére. Erre azért van szükség, mert a vörösiszap katasztrófa körülbelül 30 milliárd forintnyi kárt okozott, ezzel szemben a MAL zrt-nek mindössze 10 millió forintnyi biztosítása volt.

www.echotv.hu

Kategória: Évforduló | Hozzászólás most!

A vörösiszap-katasztrófa is indokolttá teszi ezt a lépést

Bevezetné a kormány a kötelező biztosítást a veszélyes anyagokkal foglalkozó ipari létesítményeknél – jelentette be a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az erről szóló törvénymódosítás már jövő év elején az Országgyűlés elé kerülhet.

Illés Zoltán szerint a cégek által befizetett összegből és nem közpénzből lehetne fizetni egy esetleges baleset után a helyreállítás költségeit. Illés példaként a tavaly októberben történt vörösiszap-katasztrófát emelte ki. Ott ugyanis a Mal Zrt.-nek csupán tízmillió forintos biztosítása volt, miközben a kár 35 milliárd forint körüli összeg.

Illés Zoltán kifejtette: „ennek a törvénynek az lenne a célja, hogy a jövőre nézve ezen cégeknek kötelező legyen biztosítást kötni, és az általuk rendszeresen befizetett összeg a biztosítótársaságoknál képez egy olyan alapot, amely egy esetleges ipari baleset, vagy katasztrófa következményeinek felszámolását eredményezheti, mint egy pénzügyi alap”.

www.hirtv.hu

Kategória: Nincs kategorizálva | Hozzászólás most!